Olyan lány vagyok, aki nem szeretnék lenne. Mármint...egy bizonyos dologban. Túlságosan adok a külsőségekre. Eddig minden barátom.. egy bizonyos típusba tartozott. És rendszerint aszerint választok, hogy kinek milyen színű a szeme. Kékszem fetisiszta vagyok. De tulajdonképpen megszívtam már a szőkekékszeművel, a barnával, a vörössel, a feketével. Mostantól ezek kilőve. Mostantól, az olyanok, amilyenek már voltak kilőve. És nem külsőség alapján választok..pontosabban nem hagyom befolyásolni magam. Ha nem jeti, akkor jöhet. Lerövidítve.
Olyat keresek, akinek a belseje fog meg. A belső értékek. És akivel tudok értelmesen kommunikálni. Akire lehet építeni egy kapcsolatot. Ugyanis vélhetőleg az eddigi roppant sikeres kapcsolataimban is az volt a legnagyobb probléma, hogy nem igazán találtuk meg a közös hangot. Nem nagyon tudtunk olyan közös dolgokat csinálni, amit egyszerre mind a ketten élveznénk. Már pedig így valóban nem lehet hosszútávon a másikkal mit kezdeni.
Olyat keresek, aki... aki a legjobb barátom lesz. Mert vele meg tudom értetni magam. És szerintem ez a legfontosabb. Egy próbát megér. Szívtam már eleget, megéri kipróbálni valami újat is. Nem állítom, hogy így nem fogok pórul járni, csak az arány nem mindegy...így sokkal kisebb eséllyel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése