Most megint nagyon darabokban érzem magam. Nem tudom mitől, nem szabadna így érezném. Rosszul érzem magam amiatt, hogy rosszul érzem magam. Van ennek értelme? Bűntudatom van, mert mindenem meg van, minden kellék a boldogsághoz, az elégedettséghez, mégsem vagyok se boldog, se elégedett. Úgy érzem egy fontos rész hiányzik belőlem. A kirakós utolsó darabja, ami miatt sosem tudod kirakni a puzzle-t. Nem tudom mi ez a hiányzó darab. Olyan érzés, mintha most ébredtem volna fel a kómából, és próbálom összerakni az életem, de valami nagyon fontosra nem emlékszem. Nem tudom mi vagy ki az, ami hiányzik. Csak az űrt érzem. Rossz érzés. Bármerre megyek, bármit csinálok, ott tátong bennem ez az űr.
Ki kell töltenem valahogy. De hogyan? Találjak új hobbikat? Másszak ki a komfort zónámból? De vajon megtalálom majd akkor? Vagy végigkísér majd egészen addig, amíg egyszercsak rá nem bukkanok? Az mégis mennyi idő? Tanuljak meg addig vele élni?
Túl sok a kérdés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése