Először a második rész tetszett meg nagyon (az elsőt csak filmen láttam még, Theo James elég meggyőző érv volt:D) és már akkor eldöntöttem, hogy ezt a saga-t én többször el fogom olvasni. A harmadik résznek először az utolsó pár oldalát olvastam el (mint minden könyvnek), és kissé kiakadtam. Nem teljesen szokványos befejezése van. Aztán ahogy az egészet elolvastam, lenyűgözött. Megfogott nagyon. Érzelmileg. Örültem, hogy nem lett sablonos a vége. Először felródtam az írónőnek, hogy mégis hogy lehet ilyet írni, hát nem ez a szokás. Éppen ettől volt jó. Azt hittem klisé sorozat, de nem teljesen. Adott valami újat, amit egyébként minden könyvtől elvárnék. Az pedig, hogy a férfi főhős ugyan roppant erős és roppant jóképű, rettentően naiv volt, aki nem látta át mindig a dolgokat, na ez igazán tetszett. Örültem, hogy a női karakterek erősebbek voltak. Na de akadt benne azért tényleg megkérdőjelezhető dolog. Lehet nem éjszaka kellett volna olvasnom, de nem mindig tudtam követni az eseményeket. Mindenki fellázadt mindenki ellen, szövetkeztek, majd ellenségek lettek, újabb és újabb zsarnokok kerültek hatalomra, akik ellen harcolni kellett. A végén már nagyon nehezen tudtam követni, hogy who the real enemy is? És ez az egész genetikai magyarázat sem volt túl tiszta. De összességében abszolút ajánlani tudom a sorozatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése