Újra megtisztelem a csodálatos megyeit a jelenlétemmel. Éppen a műtétre várok, van addig még egy órám. Elvileg. 8-an vagyunk, a sorrendet nem tudjuk. Az utolsó ember 8 órakor kerül sorra. Tehát én akörül kerülök majd sorra, ahogy magamat ismerem:D A műtétről egyébként csak annyit, hogy két kis összecsomósodott részt fognak kivágni a kezemből. Át kellett öltöznöm pizsamába, hogy aztán majd átvegyem a szuperszexuális köpenyt. Ami tulajdonképpen egy zsák. Ami hátul nyitott, nincs ujja és hát ömm nem sok mindent takar. Alig várom. Felejthetetlen érzés volt màr tavaly is. A kórterem egyébként felülmúlta a várakozásaimat, van tv és még klíma is. Ha nem érezném folyton ezt a semmi máshoz nem hasonlítható kórházszagot, még azt is mondhatnám, hogy egészen kellemes. De kórházban lenni sosem az. A szomjúság és éhségérzet, ami egészen 10 óra óta tart, semmi a félelemhez képest. Félek, mert tudom, hogy nem hatnak rám az érzéstelenítők, valamiért közömbösíti őket a szervezetem. Szóval jobb, ha felkészülök, hogy a beavatkozás alatt mindent kőkeményen érezni fogok. És, hogy utána megint napi 3 Cataflam-on fogok élni. :D Nade fel a fejjel, kevesebb mint 19 óra és otthon leszek. A közelgő Harry Potter maraton és az új szerelemem tartja bennem addigis a lelket :)
Szurkoljatok nekem, hogy minden okés legyen!:)
P.S. csak enyhén szédülök az éhségtől és szomjúságtól, ha még esetleg nem említettem volna:D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése